Képalkotás, felvételi technika a hagyományos radiológiában


2021. május 24. 00:10 - Bágyi Péter

A blog használatához

A blog az általánosan használt röntgenfelvételi módszereket tartalmazza. Azt a célt szolgálja, hogy gyors útmutatást adjon a klinikai és diagnosztikai területen dolgozó orvosoknak,  radiográfusoknak, rtg. asszisztenseknek ill. egyetemistáknak. Mindegyik felvételtípus leírásánál általában szerepel egy-egy kép és a felvételi követelmények/technika.

Utóbbiakról a 21/2018. (VII. 9.) EMMI rendelet 6. §-a is rendelkezik:

6. § 
(1) Az Egészségügyi Szakmai Kollégium az ionizáló sugárzással járó orvosi eljárások módszertanára, alkalmazására, azok beutalási feltételeire, a betegek, a gondozók és a segítők sugárterhelésével járó kockázatokra, a diagnosztikai irányadó szintek alkalmazására minden berendezés figyelembevételével szakmai útmutatót ad ki. 
(2) Az Egészségügyi Szakmai Kollégium által kiadott szakmai útmutatók az Egészségügyi Közlönyben kerülnek közzétételre.
(3) A szakmai útmutatók elektronikus elérhetőségét az országos tisztifőorvos az általa működtetett honlapon biztosítja.

A szakmai útmutatók elektronikus elérhetősége:

https://nnk.gov.hu/index.php/component/phocadownload/category/22-rontgendiagnosztika-szakmai-utmutatok

Mindegyik felvételtípusnál megtalálható az ábrázolt anatómiai képletek felsorolása, a használatos film  (kép) mérete és helyzete, a centralis sugár iránya, a beteg beállítására vonatkozó utasítások és a felvételi követelmények.

A leírások tartalmazzák még:

  1. a Járóbeteg Szabálykönyv OENO leírását (http://neak.gov.hu/felso_menu/szakmai_oldalak/gyogyito_megeleozo_ellatas/szabalykonyvek/jaro), amelyet érdemes ellenőrízni az on-line Szabálykönyvben is: http://finanszirozas.neak.gov.hu/szabalykonyv/index.asp
  2. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium (Radiológiai Tagozata) által kiadott, az NNK honlapon (a 21/2018. Emmi rendelet értelmében) megjelentetett szakmai útmutatók elérhetőségeit is:
    https://nnk.gov.hu/index.php/component/phocadownload/category/20-rtg-protokolok


Az egyes leírások folyamatosan bővülnek, újabb képek, a szövegben változtatások, pontosítások lehetnek.

Erre a javaslatokat a bagyipeter@gmail.com e-mail címre is várom.

A tájékozódást segítik a jobb oldalon elhelyezett cimkék és a régiók, fejezetek.
Akik segítették ennek a blognak a létrejöttét: Bárdi Katalin, Berecz Sándorné, Bodóné Szabó Ildikó, Dolezsárné Szászi Tímea, Tóth Ágnes, dr. Bohátka Gábor, dr. Goda Zsolt, dr. Kéri Henrietta, dr. Kézsmárki Zsolt, dr. Rozgonyi Viktor, dr. Tóth Ildikó, dr. Vályi Éva.

Fontos még:
Ellenőrzési lista

Irodalom:

utolsó frissítés: 2024. január 15.

dr. Bágyi Péter
radiologia.blog.hu
kepalkotas.blog.hu

komment
2011. január 09. 11:00 - bágyipéter

Ellenőrzési lista

Fontos még:
A blog használatához

Hagyományos röntgenfelvételi munkahelyek számára készült, célja, hogy a hagyományos röntgen diagnosztikai vizsgálatokat a magas szintű betegellátás érdekében egységesítse, segítse a felvétel(eke)t készítők munkáját.
A felvételi technikai protokollba be kell építeni a Radiológiai Szakmai Kollégium korábbi ajánlásait vagy hivatkozni rá.
A felvételi technikai protokoll készítésénél a rendelkezésre álló készülékek paramétereit, lehetőségeit figyelembe vettük.
A hagyományos radiológiai vizsgálatok végzése kapcsán mindig mérlegelni kell az ionizáló sugárzás alkalmazásának kockázatát, ezért a felvételek számát, a vizsgált régió kiterjedését a szükséges minimumra kell mérsékelni.
A hagyományos radiológiai vizsgálatok elvégzése ellenjavallt terhességben (kivéve vitalis indikáció) és szigorúan mérlegelendő csecsemő- és gyermekkorban. Ezekben az esetekben lehetőleg alternatív képalkotó eljárást kell alkalmazni. A több régiót érintő vizsgálatok kapcsán (különös tekintettel a teljes test vizsgálatára, pl. polytraumatizáltak esetében) különösen fontos, hogy minden lehetséges módon csökkentsük a pácienst érő sugárterhelés nagyságát.
A gyermekek sugárérzékenysége nagyobb a felnőttekénél, ezért a felnőttekre kidolgozott műveleti leírások gyakran módosításra szorulnak. Néhány fontosabb szempont:

  • a gyártó által gyerekekre javasolt paraméterek, szükség esetén egyéni elbírálással módosítandók, tovább csökkentendő a sugárdózist
  • jelentősen csökkenthető a volumen-dózis, ha célzott vizsgálatot végzünk, csak azt a régiót/kat vizsgáljuk, amelyekre feltétlenül szükség van
  • a nem vizsgált testrészek ólomtakarásáról mindig gondoskodni kell
  • a vizsgálat alatti mozgás, a kooperáció hiánya miatt felesleges sugárterhelésnek tehetjük ki a beteget. Egyes vizsgálatoknál rövid apnoera is szükség lehet.
Betegmenedzsment:
  • Kérőpapír átvétele, értelmezése
  • Beteg adatainak egyeztetése, rögzítése
  • Beutaló szakszerűségének ellenőrzése
  • a beteg kikérdezése vizsgálat előtt (safety questionnaire)
  • Előzmények átvétele, értelmezése
  • Beteg anamnézis, klinikai adatok összevetése a kért vizsgálattal
  • A beteg tájékoztatása vizsgálattal kapcsolatosan, a tájékoztatás dokumentációja
  • Beleegyező nyilatkozat ismertetése, ellenőrzése
  • Beleegyezés dokumentációja
  • Elutasítás dokumentációja
  • Kikérdezés (előzmények, anamnesztikus adatok)
  • Vizsgálati kontraindikációk felmérése
  • Per os kontrasztanyag adása, annak körülményei
  • Megfelelő vizsgálati protokoll (felvételi technika) kiválasztása
  • Vizsgálat megtervezése, előkészítése
  • Képminőség biztosítása érdekében betegellenőrzés (ruházat, prothesis)
  • Beteg helyzetének szükségszerű módosítása külső körülmények miatt (incooperabilis beteg, balesetes,
  • endellenességek)
  • Beteg elhelyezése a vizsgálathoz
  • Anatómiai pontok (landmark) ismerete, alkalmazása
  • Immobilizációs eszközök, párnák alkalmazása
  • Beállító fények alkalmazása
  • Vizsgálat utáni teendők a beteggel
  • Elbocsátás, dokumentáció
Felvételek ellenőrzése (SPACEMAN):
pozícionált test, testhelyzet:
  • a páciens megfelelő helyzetben van?
  • a páciens nem fordult el?
  • a felvétel pontosan mutatja a megkövetelt területeket?
az ábrázolandó régió:
  • a leképzett terület nagysága megfelelő (pl. natív has felvételen a rekesz, symphysis rajta van)?
  • leképződött-e olyan terület, amire nincs szükség?
blendézés: megfelelő (mind a négy oldalon látszik pl. végtagnál)?
expozíció paraméterei:
  • az expozíciós paraméterek megfelelőek voltak?
  • a filmen megfelelő kontrasztviszonyok vannak?
  • volt-e egyéb körülmény, ami miatt változtatni kell, hogy jó legyen a felvétel?
 jelölések:
  • oldal, és egyéb jelölések látszanak a filmen?
  • biztosan elkülöníthető a jobb-bal oldal?  
leletezésre alkalmas kép:
  • technikailag megfelelő?
  • jól centrált?
  • megfelelően blendézett?
név, azonosítók:
  • a felvételről azonosítható-e a beteg?
  • látszanak-e az egyéb, megkövetelt azonosítók (Intézet neve, dátum, születési dátum, TAJ, asszisztens monogram, stb.)?
  • kell-e különleges infó a filmre (időpont, sugár-paraméterek - több felvétel esetén)?
RTG berendezés kezelése:
  • Paraméterek megváltoztatása (milyen eredménnyel jár a képre, a beteg által kapott dózisra)
  • Dóziscsökkentés lehetőségei
  • Képi dokumentáció elkészítése, összeállítása
PACS:
  • PACS rendszer használata
  • Vizsgálatok archiválása
  • Előző képanyag visszakeresése
  • Képi dokumentáció adathordozóra (CD, DVD, stb.) mentése
Egyéb:
  • Általános balesetvédelmi szempontok
  • Vizsgáló helység tisztántartása, aszeptikus körülmények biztosítása
  • Eszközök, műszerek előkészítése, kipróbálása
  • Sürgősségi tálca, eszközök előkészítése, kipróbálása, használata
  • Veszélyes hulladék kezelése
  • Fertőzött eszközök kezelése
Sugárvédelem (betegek, dolgozók):
  • Személyzet (radiográfus) sugárvédelmi technikák és szempontok
  • Beteg sugárvédelmi technikák és szempontok
  • Hozzátartozó sugárvédelmi technikák és szempontok
  • Dózismonitorozás
Szólj hozzá!
2010. január 24. 07:00 - bágyipéter

Felvételi technika

A blog bejegyzései mellett hasznos oldalak, dokumentumok:

Irodalom:

 

AuntMinnie.com Team
X-Ray Patient Positioning Manual
X-Ray Patient Positioning Manual

Szólj hozzá!
2009. október 03. 10:03 - bágyipéter

Gustav Bucky

Prof. dr. Gustav Bucky (1880-1963)

Az első rácsot egy amerikai radiológus, Gustav Bucky 1913-ban készítette, ezért a rácsokat gyakran Bucky-rácsnak is hívják. Ahhoz, hogy a megfelelő rácsot válasszuk ki egy adott vizsgálathoz, érteni kell a rács működését és felépítését, amely utóbbinak három fontos szempontja: a rács anyaga, a rácshányados és a rácsfrekvencia. 

A rács anyaga: A rács sugár áteresztő és nem áteresztő csíkok váltakozása, a sugár át nem eresztő rétegek fogják a szórt sugárzást abszorbeálni, ezeket nagyrendszámú anyagból kell készíteni (általában ólomból). Az ólomcsíkok között sugáráteresztő anyag helyezkedik el, ez lehet alumínium vagy valamilyen műanyag. Ideálisan ez az anyag sugárzást nem nyel el, de a valóságban egy kis mennyiséget mégis csak abszorbeál. Praktikus szempontokból az alumínium a leggyakoribb erre a célra használatos anyag, melynek rendszáma magasabb, mint a műanyagoké és primer fotonokat is abszorbeálhat. Ez a jelenség nemkívánatos alacsony kVp technikáknál, ezért ezeknél műanyaggal kombinált rácsokat érdemes használni.

A “Lysholm-rács” és ezzel a svéd rácskészítés hagyománya 1922-ben kezdődött, amikor egy kisebb stockholmi műhely röntgen rács gyártásba kezdett. 1926-ban Dr. Erik Lysholm a stockholmi Karolinska Kórházban kifejlesztett egy, az akkor elterjedt rácsoknál magasabb lamellával rendelkező rácsot. Az 1930-as években a stockholmi Királyi Intézetnél dolgozó svéd tudós, Dr. Sven Ledin továbbfejlesztette a Lysholm-rácsokat egy olyan technológiával, melynek során az ólomlamellák közti teret alumíniummal töltötték ki. Ez az eljárás egy teljes mértékben szimmetrikus, merev és egységes rácshoz vezetett, amely tulajdonságok együttesen a “Lysholm-rács” jól ismert jellemzőivé váltak.

Rácshányados: definíció szerint a rácshányados az ólomcsíkok magasságának és az ólomcsíkok közötti távolságnak a hányadosa. Ha a magasság állandó, akkor a csíkok közti távolság csökkenésével a rácshányados nő. A csíkok közötti távolság és a rácshányados között tehát fordított arányosság áll fenn - ha a magasság változatlan.
A nagyobb rács hányadosú rácsok kevesebb szórt sugárzást eresztenek át.
A nagyobb rács hányadosú rácsokon csak a kisebb szög alatt beeső fotonok tudnak áthaladni, azaz csak az „egyenesebben” haladó szórt fotonok és természetesen a primer fotonok érik el rácson keresztül a filmet. Ez azt jelenti, hogy minél nagyobb a rácshányados, annál vékonyabb a szórt sugárzás eltávolítása szempontjából. Ugyanezen okból a magas rácshányados esetén a precíz pozicionálás rendkívül fontos, illetve a pozicionálásból eredő rácshibák is gyakoribbak.

Rácsfrekvencia: az egységnyi távolságra eső rácsvonalak száma. A rácsfrekvencia általában 25-78/cm tartományban változik, de leggyakrabban a 33-41/cm frekvenciájú rácsokat használjuk. A nagyobb frekvenciájú rácsokban vékonyabb az ólomcsíkok vastagsága. Mammográfiában a nagyfrekvenciájú (80/cm), de alacsony rács hányadosú (2:1, 3:1) rácsokat alkalmazzák az alacsony kVp miatt és azért, hogy minimalizálják annak lehetőségét, hogy a rácsvonalak a filmen ábrázolódjanak.

Állandósági vizsgálat: Bucky szemrevételezés, működés, centrálás
Gyakoriság: 3 hó. Szükséges eszközök: homogén fantom (vizeskanna vagy Al szűrő), mérőszalag. A vizsgálat célja: A Bucky-szerkezetben lévő mozgó rács és mozgása egyenletességének ellenőrzése.

A vizsgálat folyamata:

  1. Helyezzünk a kazettatartóba egy betöltött kazettát, az alkalmazható legnagyobb méretből.
  2. A fókusz-film távolság feleljen meg a klinikai gyakorlatban leginkább alkalmazott értéknek.
  3. A röntgencsövet centráljuk a rácshoz, a sugárnyalábot kollimáljuk a rács széleire.
  4. A fantomot helyezzük az asztallapra úgy, hogy fedje a kazetta méretét.
  5. A Bucky legyen bekapcsolva.
  6. Végezzünk egy röntgenexpozíciót a klinikai gyakorlatban használatos legrövidebb besugárzási idővel. A filmfeketedés értéke 1 körül legyen.
  7. Ismételjük meg az egész eljárást a klinikai gyakorlatban használatos leghosszabb besugárzási idővel. A filmfeketedés értéke itt is 1 körül legyen, ehhez értelemszerűen a csőáramot kell csökkenteni.
  8. Mindkét esetben hívjuk elő a filmet.

Kiértékelés: az előhívott röntgenfelvételt szemléljük kb. 1 m távolságból, és ellenőrizzük, hogy a feketedése egyenletes-e a teljes területén. Ha valahol az átlagosnál nagyobb vagy kisebb feketedés látszik, illetve ha a rács vonalai láthatóvá válnak, az a rács vagy a mozgatása egyenetlenségére, meg nem felelőségére utal.

források:

Szólj hozzá!
2009. január 26. 07:00 - bágyipéter

PACEMAN - a mankó

PACEMAN

a radiográfusok "mankója", amely segítségével ellenőrizhetik az elkészített - hagyományos radiológiai - képanyag, film, digitálisan tárolt kép diagnosztikus megfelelőségét.

A kifejezést az 1980-as években Roger Windle (Adelaide, South Australia) vezette be, hogy egy struktúrált ellenőrzési listával segítse a  radiográfusok munkáját.  Akkoriban egy ismert Pacman videojáték miatt alakult ki ez a struktúra, a PACEMAN:

  1. Position - pozicionált test, testhelyzet
  2. Area - terület, az ábrázolandó régió
  3. Collimation - blendézés
  4. Exposure - expozítió paraméterei
  5. Markers - jelölések
  6. Aesthetics - (leletezésre) alkalmas kép
  7. Name - név, azonosítók

(P) - Position - pozicionált test, testhelyzet:

  • a páciens megfelelő helyzetben van?
  • a páciens nem fordult el?
  • a felvétel pontosan mutatja a megkövetelt területeket?

(A) - Area - terület, az ábrázolandó régió:

  • a leképzett terület nagysága megfelelő (pl. nativ has felvételen a rekesz, symphysis rajta van)?
  • leképződött-e olyan terület, amire nincs szükség?

(C) - Collimation - blendézés:

  • megfelelő (mind a négy oldalon látszik pl. végtagnál)?

(E) - Exposure - expozítió paraméterei:

  • az expozíciós paraméterek megfelelőek voltak?
  • a filmen megfelelő kontrasztviszonyok vannak?
  • volt-e egyéb körülmény, ami miatt változtatni kell, hogy jó legyen a felvétel?

(M) - Markers - jelölések:

  • oldal, és egyéb jelölések látszanak a filmen?
  • biztosan elkülöníthető a jobb-bal oldal?

 (A) - Aesthetics - Alkalmas (szépen kivitelezett - leletezésre - alkalmas kép):

  • technikailag megfelelő?
  • jól centrált?
  • megfelelően blendézett?

 (N) - Name - Név, azonosítók:

  • a felvételről azonosítható-e a beteg?
  • látszanak-e az egyéb, megkövetelt azonosítók (Intézet neve, dátum, születési dátum, TAJ, asszisztens monogram, stb.)?
  • kell-e különleges infó a filmre (időpont, sugár-paraméterek - több felvétel esetén)?
Címkék: paceman
1 komment
2008. szeptember 29. 11:14 - bágyipéter

On-line könyvek - Felvételi technika

A Google Könyvkereső-ben számos, csaknem teljes terjedelemben közzétett könyvet találunk, amely a hagyományos radiológiai felvételi technikákkal foglalkozik. Néhány példa, amelyek mindennapi munkánkat segíthetik (amennyiben van Google-fiókunk, a könyveket saját könyvtárba is elmenthetjük, rendezhetjük):

Szólj hozzá!
Képalkotás, felvételi technika a hagyományos radiológiában
süti beállítások módosítása