Prof. dr. Gustav Bucky (1880-1963)
Az első rácsot egy amerikai radiológus, Gustav Bucky 1913-ban készítette, ezért a rácsokat gyakran Bucky-rácsnak is hívják. Ahhoz, hogy a megfelelő rácsot válasszuk ki egy adott vizsgálathoz, érteni kell a rács működését és felépítését, amely utóbbinak három fontos szempontja: a rács anyaga, a rácshányados és a rácsfrekvencia.
A rács anyaga: A rács sugár áteresztő és nem áteresztő csíkok váltakozása, a sugár át nem eresztő rétegek fogják a szórt sugárzást abszorbeálni, ezeket nagyrendszámú anyagból kell készíteni (általában ólomból). Az ólomcsíkok között sugáráteresztő anyag helyezkedik el, ez lehet alumínium vagy valamilyen műanyag. Ideálisan ez az anyag sugárzást nem nyel el, de a valóságban egy kis mennyiséget mégis csak abszorbeál. Praktikus szempontokból az alumínium a leggyakoribb erre a célra használatos anyag, melynek rendszáma magasabb, mint a műanyagoké és primer fotonokat is abszorbeálhat. Ez a jelenség nemkívánatos alacsony kVp technikáknál, ezért ezeknél műanyaggal kombinált rácsokat érdemes használni.
A “Lysholm-rács” és ezzel a svéd rácskészítés hagyománya 1922-ben kezdődött, amikor egy kisebb stockholmi műhely röntgen rács gyártásba kezdett. 1926-ban Dr. Erik Lysholm a stockholmi Karolinska Kórházban kifejlesztett egy, az akkor elterjedt rácsoknál magasabb lamellával rendelkező rácsot. Az 1930-as években a stockholmi Királyi Intézetnél dolgozó svéd tudós, Dr. Sven Ledin továbbfejlesztette a Lysholm-rácsokat egy olyan technológiával, melynek során az ólomlamellák közti teret alumíniummal töltötték ki. Ez az eljárás egy teljes mértékben szimmetrikus, merev és egységes rácshoz vezetett, amely tulajdonságok együttesen a “Lysholm-rács” jól ismert jellemzőivé váltak.
Rácshányados: definíció szerint a rácshányados az ólomcsíkok magasságának és az ólomcsíkok közötti távolságnak a hányadosa. Ha a magasság állandó, akkor a csíkok közti távolság csökkenésével a rácshányados nő. A csíkok közötti távolság és a rácshányados között tehát fordított arányosság áll fenn - ha a magasság változatlan.
A nagyobb rács hányadosú rácsok kevesebb szórt sugárzást eresztenek át.
A nagyobb rács hányadosú rácsokon csak a kisebb szög alatt beeső fotonok tudnak áthaladni, azaz csak az „egyenesebben” haladó szórt fotonok és természetesen a primer fotonok érik el rácson keresztül a filmet. Ez azt jelenti, hogy minél nagyobb a rácshányados, annál vékonyabb a szórt sugárzás eltávolítása szempontjából. Ugyanezen okból a magas rácshányados esetén a precíz pozicionálás rendkívül fontos, illetve a pozicionálásból eredő rácshibák is gyakoribbak.
Rácsfrekvencia: az egységnyi távolságra eső rácsvonalak száma. A rácsfrekvencia általában 25-78/cm tartományban változik, de leggyakrabban a 33-41/cm frekvenciájú rácsokat használjuk. A nagyobb frekvenciájú rácsokban vékonyabb az ólomcsíkok vastagsága. Mammográfiában a nagyfrekvenciájú (80/cm), de alacsony rács hányadosú (2:1, 3:1) rácsokat alkalmazzák az alacsony kVp miatt és azért, hogy minimalizálják annak lehetőségét, hogy a rácsvonalak a filmen ábrázolódjanak.
Állandósági vizsgálat: Bucky szemrevételezés, működés, centrálás
Gyakoriság: 3 hó. Szükséges eszközök: homogén fantom (vizeskanna vagy Al szűrő), mérőszalag. A vizsgálat célja: A Bucky-szerkezetben lévő mozgó rács és mozgása egyenletességének ellenőrzése.
A vizsgálat folyamata:
- Helyezzünk a kazettatartóba egy betöltött kazettát, az alkalmazható legnagyobb méretből.
- A fókusz-film távolság feleljen meg a klinikai gyakorlatban leginkább alkalmazott értéknek.
- A röntgencsövet centráljuk a rácshoz, a sugárnyalábot kollimáljuk a rács széleire.
- A fantomot helyezzük az asztallapra úgy, hogy fedje a kazetta méretét.
- A Bucky legyen bekapcsolva.
- Végezzünk egy röntgenexpozíciót a klinikai gyakorlatban használatos legrövidebb besugárzási idővel. A filmfeketedés értéke 1 körül legyen.
- Ismételjük meg az egész eljárást a klinikai gyakorlatban használatos leghosszabb besugárzási idővel. A filmfeketedés értéke itt is 1 körül legyen, ehhez értelemszerűen a csőáramot kell csökkenteni.
- Mindkét esetben hívjuk elő a filmet.
Kiértékelés: az előhívott röntgenfelvételt szemléljük kb. 1 m távolságból, és ellenőrizzük, hogy a feketedése egyenletes-e a teljes területén. Ha valahol az átlagosnál nagyobb vagy kisebb feketedés látszik, illetve ha a rács vonalai láthatóvá válnak, az a rács vagy a mozgatása egyenetlenségére, meg nem felelőségére utal.
források:
Film méret: 18x24 cm.
